Kézi készítésű

A kézzel készült "Tibeti" hangtálak elnevezés megtévesztő lehet, noha eredetileg a tibeti bön vallásgyakorlatok kelléke volt. A név származási helyére utal, és a hangtál minőségjelzője. Sokan emlegetik 7 fémes hangtálként, kevesen tudják, hogy a jó minőségű hangtál akár 12 különböző fém ötvözete is lehet és napjainkban elsősorban Nepál területén készítik. Ennek egyik oka, hogy Tibet sokáig el volt zárva a külvilágtól.

A kézzel megmunkált, kalapált zenélő tálak, ismertebb nevükön hangtálak, több lépcsős előállítási folyamat során nyerik el végső alakjukat. Először a különböző fémeket magas hőfokon felolvasztják és elegyítik. A forrón megolvadt fémet kiveszik a kemencéből, és kockákba öntik, hogy különböző méretű és súlyú fémformákat készítsenek. Ezután a formákat a kívánt méretű és vastagságú kerek fémkorongokra vágják. Ezt követően ezeket a korongokat kézzel verik vagy kalapálják, pontos mérés után, majd súly- és méret szerint osztályozzák. A zenélő tálak kézi kalapálási folyamata során 4-5 fémkorongot egymásra helyeznek, majd vörösre hevítik. A vörösen izzó fémlemezeket szakértő kézművesek csoportja kalapálja mindaddig, amíg a fém hevült állapotban van, ahogy hűlni kezd ismét felforrósítják folyamatos megformálhatóság érdekében. Ezt addig ismétlik, amíg a kívánt méret és alak végleges formáját eléri. A zenélő tálak tehát a megmunkálás során végig puhák és rugalmasak a hevített állapotnak köszönhetően. (A hideg fém elveszti puhaságát és rugalmasságát, így törékennyé válik. Alkalmatlan a megmunkálásra.)

Az alak és a méret véglegesítése után további kalapácsolás történik az énekestálak végső finomhangolásához és formázásához. Ezután egyes énekes tálakra belülről és kívülről mintákat/mantrákat (szent szövegeket) vésnek díszítésül, majd utolsó lépésben polírozzák.